Vutaj-hegy (Wutaishan)
A -hegy (kínai: 五台山, pinjin: Wǔtái Shān), ' vagy ', szent helyszín a kínai buddhizmusban, Kína északkeleti tartományában, Sanhszi tartományban, A hegyet lapított hegycsúcsok csoportja veszi körbe. Közülük az északi hegycsúcs, a vagy a legmagasabb a maga méterével, amely egyben Észak-Kína legmagasabb pontja is.
A hegyen 53 szent kolostor és templom található, amelyek jelentősnek számítanak a kínai buddhizmusban. 2009-ben az UNESCO hivatalosan is felvette a helyszínt a világörökségek közé.
A -hegy négy szent hegy egyike a kínai buddhizmusban. Mind a négy hegyet egy-egy bodhiszattva bodhimandájának (megvilágosodási helyszín,, 道場) tartják. A -hegy a bölcsesség bodhiszattvájának, Mandzsusrínak (, 文殊) a bodhimandája már ősidők óta. A négy hegy közül először a -hegyet nevezték szentnek az Avatamszaka-szútra (, 華嚴經) egyik fejezete végett, amely több bodhiszattva lakhelyét is jellemzi. A szöveg szerint Mandzsusrí egy tiszta, hideg hegyen lakik északkeleten. Így azonosították be a -hegyet, amelyet úgy is neveznek, hogy Tiszta, Hideg hegy (, 清涼山). Úgy tartják, hogy a bodhiszattva gyakran megjelenik a hegyen közönséges zarándok, szerzetes, vagy leggyakrabban ötszínű felhő formájában. Ezen felül a -hegy állítólag szerepel a tibeti buddhizmusban is.
A -hegyen találhatók Kína legősibb fa épületei, amelyek épen maradtak egészen a Tang-dinasztia (618–907) óta. Ezek közé tartozik a Nan-csan templom főépülete (782) és a Fo-kuang templom keleti főterme (857). Ezeket 1937-ben és 1938-ban fedezte fel egy épülettörténész csapat, köztük a neves 20. századi történész, Liang Szicseng. Az épületek építészeti kialakítását azóta sinológusok és a hagyományos kínai építészetben jártas kutatók is tanulmányozták. Egyikőjük, Nancy Steinhardt, osztályozta az építményeket a termeik szerint, úgy, hogy az megfeleljen a 12. századi Jing-csao Fa-si kínai építészeti kézikönyvben leírt teremtípusoknak.
2008-ban a -hegyen végzett munkálatok miatt, hogy megfeleljen az UNESCO világörökségi követelményeknek, helyi lakosokat költöztettek ki otthonaikból, és távoli helyeken telepítették le őket.
A hegyen 53 szent kolostor és templom található, amelyek jelentősnek számítanak a kínai buddhizmusban. 2009-ben az UNESCO hivatalosan is felvette a helyszínt a világörökségek közé.
A -hegy négy szent hegy egyike a kínai buddhizmusban. Mind a négy hegyet egy-egy bodhiszattva bodhimandájának (megvilágosodási helyszín,, 道場) tartják. A -hegy a bölcsesség bodhiszattvájának, Mandzsusrínak (, 文殊) a bodhimandája már ősidők óta. A négy hegy közül először a -hegyet nevezték szentnek az Avatamszaka-szútra (, 華嚴經) egyik fejezete végett, amely több bodhiszattva lakhelyét is jellemzi. A szöveg szerint Mandzsusrí egy tiszta, hideg hegyen lakik északkeleten. Így azonosították be a -hegyet, amelyet úgy is neveznek, hogy Tiszta, Hideg hegy (, 清涼山). Úgy tartják, hogy a bodhiszattva gyakran megjelenik a hegyen közönséges zarándok, szerzetes, vagy leggyakrabban ötszínű felhő formájában. Ezen felül a -hegy állítólag szerepel a tibeti buddhizmusban is.
A -hegyen találhatók Kína legősibb fa épületei, amelyek épen maradtak egészen a Tang-dinasztia (618–907) óta. Ezek közé tartozik a Nan-csan templom főépülete (782) és a Fo-kuang templom keleti főterme (857). Ezeket 1937-ben és 1938-ban fedezte fel egy épülettörténész csapat, köztük a neves 20. századi történész, Liang Szicseng. Az épületek építészeti kialakítását azóta sinológusok és a hagyományos kínai építészetben jártas kutatók is tanulmányozták. Egyikőjük, Nancy Steinhardt, osztályozta az építményeket a termeik szerint, úgy, hogy az megfeleljen a 12. századi Jing-csao Fa-si kínai építészeti kézikönyvben leírt teremtípusoknak.
2008-ban a -hegyen végzett munkálatok miatt, hogy megfeleljen az UNESCO világörökségi követelményeknek, helyi lakosokat költöztettek ki otthonaikból, és távoli helyeken telepítették le őket.
Térkép - Vutaj-hegy (Wutaishan)
Térkép
Ország - Kína
Kína zászlaja |
A két állam eltérően fejlődött a 20. század végén. Az élet rengeteg terén más-más szokások alakultak ki. Míg a szárazföldön Mao Ce-tung által 1956 és 1958 között folyamatosan bevezetett egyszerűsített kínai írásmódot használják, még mindig a hagyományos írásjegyekkel írnak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
CNY | Zsenminpi (Renminbi) | ¥ or 元 | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
ZH | Kínai nyelv (Chinese language) |
UG | Ujgur nyelv (Uighur language) |